Termesztett sárgadinnye fajtáink

Bravura RZ F1 sárgadinnye--Varangybőr héjú mikulás dinnye

Kategória: Termesztett sárgadinnye fajtáink

Bravura RZ F1 sárgadinnye

Egyik idei fajtaújdonságunk, a két Piel de Sapo típus közül az egyik. Mélyzöld, repedezett "varangybőr" héjú sárgadinnye. Nyújtott ovális terméseinek átlagtömege 1,5-3 Kg, fehér húsa kemény állagú és roppant ízletes. Magas cukortalrtalma eléri a 14-15 Brixet. Jól eltartható, késői fajta, így a szezon végén is számíthatunk rá. Itthon szinte kizárólag importból találkozhatunk vele az áruházak polcain késő ősztől. Nagyon hosszú ideig tárolható, innen a beceneve: Mikulás dinnye.

Bővebben...

Ducral RZ F1 sárgadinye--A mézdinnye

Kategória: Termesztett sárgadinnye fajtáink

Ducral RZ F1 sárgadinye

Mézdinnye (külföldön Amarillo) típusú sárgadinnye fajtahibrid. Termése ovális, rögbi labda alakú, élénk sárga színű, fényes, sima, nem cseres, enyhén barázdált felületű. Termésmérete 1,8-2,5 kg, hússzíne éretten fehér, magas cukortartalmú (eléri a 13-as Brixet), roppanós szerkezetű. Szállíthatósága, pultontarthatósága kiváló. Itthon leginkább importból ismert fajta.

Bővebben...

Autentikus hevesi dinnye őstermelő családi gazdaság és erdőkertesi görögdinnye kertészet

Kategória: Főoldal

Autentikus hevesi dinnye őstermelő családi gazdaság és erdőkertesi görögdinnye kertészet

Káli dinnyeföldünk adottságai, a kedvező éghajlat, közel 20 év tapasztalata és családunk elhivatottsága garantálja, hogy évről-évre hamisítatlan ízvilágú és struktúrájú, méltán híres magyar, hevesi görögdinnye, sárgadinnye kerüljön a családi asztalra. Erdőkertesi kertészet a fiatalok kisérletezéseire biztosít teret.

Bővebben...

A magyar görögdinnye

Kategória: Dinnyéről

A magyar görögdinnye

Magar görögdinnyeA dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.

A nyár végéig elérhető sárga- és görögdinnyével enyhíthetjük a kánikulai napok forróságát. A strandidőt kevés növény kedveli, a dinnyefélék kivételnek számítanak. Nem csoda, hiszen a görög Afrikából, a sárga Afrikából és Indiából származik. Az esős vagy akár csak nem kellően meleg időt nem szeretik, ilyenkor ízetlenek, tökszerűek lesznek.

A dinnyeféléket régóta termesztik. A régészeti leletek, a sírokban talált levelek és magok, valamint falfestmények alapján Egyiptomban a termesztésük legalább 4-5 ezer évre nyúlik vissza. A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak.

Bár mi is becsüljük szomjoltó hatását, a görögdinnye Afrikában ivóvízforrásnak számít. David Livingstone 1850-es években tett megfigyelései szerint a Kalahári-sivatag fő terménye volt, mivel az ottani törzseknek mobil víztartalékot biztosított, lehetővé téve vándorlásukat a vízben szegény területeken. A növény jól bírta a szárazságot (azóta tudjuk, hogy sejtjei rendkívüli erővel szívják ki a vizet a talajból, így a legtöbb növény számára már túl kicsi talajnedvességet is fel tudják szívni), és a szeletekre vágott dinnyét megszárítva, élelmiszerként is hasznosítani tudták. A szavannazónákban a görögdinnye ma is elterjedt táplálék. Nemcsak afféle növényi vizes tömlő, de húsát megfőzve is fogyasztják, a számunkra sokszor kellemetlen, ugyanakkor magas olajtartalmú magokat pedig pirítva fogyasztják, vagy kipréselik belőlük az olajat.

Az afrikai dinnye a kereskedelmi útvonalakon az egész világon elterjedt, Indiába 800, Kínába 1100 körül jutott el. Amerikába a hódítók és a rabszolgák egyaránt vittek magukkal belőle, ahol az indiánok hamar megkedvelték és étrendjükbe illesztették. Természetesen ma is népszerű, sőt a tökhöz hasonlóan a legnagyobb dinnyéknek versenyeket is rendeznek. A 2010-es, Carolina Cross fajtához tartozó világrekorder 132 kilogrammot nyomott.

Magyarországra először a sárgadinnye került be, a XII–XIV. században már kiterjedt termesztése folyt. A görögdinnye első írásos említése 1544-ből való. A törökök kiváló új fajtákat hoztak magukkal, ezért a hódoltság alatt a dinnyetermelés országszerte fellendült, a XVII. századi török utazó, Evlija Cselebi elismerősen nyilatkozik a Gyula környéki dinnyéről.

A dinnyeféléket a mezőgazdasági szakemberek a zöldségek közé sorolják. Sokszor felmerül a kérdés, mi különbözteti meg a gyümölcsöket a zöldségektől, de a tudomány mai állása szerint még nem sikerült olyan, a kérdéses termények tulajdonságain (pl. édes – nem édes, nyersen esszük – megfőzzük) alapuló definíciót találni, amely alapján ne lenne legalább egy közismert kivétel. Ugyan a gyümölcsöket és a zöldségeket is jelentősebb átalakítás nélkül, elsősorban nem energiatartalmuk, hanem a bennük lévő vitaminok és ásványi anyagok kedvéért fogyasztjuk, termesztési technológiájuk élesen eltér. A szakemberek ezt veszik alapul: a lágyszárú, intenzív termesztést igénylő növényeket tekintik zöldségnek.

A dinnyét tehát zöldségtermesztők termelik. A mai dinnyetermesztés a XIX. században, Heves megyében alakult ki: Csány, Hort, Erdőtelek és Kál lett a termesztés központja. Az apáról fiúra szálló szaktudás idővel kinőtte a környék adta kereteket, a dinnyések vándorolni kezdtek. Ahogy Matos István írta 1931-ben, „a hevesi dinnyések (250-300 család) tél végén útra kelnek és főleg Fejér, Szolnok, Csanád, Szabolcs megyében a földbirtokosokkal megállapodva felesbe dinnyét termesztenek. Természetesen görögdinnyét is. Földbe ásott, náddal fedett kunyhóban laknak. A birtokos adja a földet, a trágyát, a fogatot a talajmunkákhoz, a piacra szállításhoz, a dinnyekertész végez minden fizikai munkát és a piaci árusítást. Jól jövedelmez – a dinnyések néhány évi munkából otthon házat építenek."

A hevesi dinnyések általuk szelektált tájfajtákat, jellemzően sötétzöld héjú, piros belű dinnyéket termesztettek, de volt enyhén bordázott fajta is (Marsowszky). Manapság inkább a világos színű, csíkos fajták dominálnak. Néhol találni sárga belű dinnyét, ha ilyet látunk, érdemes kipróbálni, általában finomak és édesek. Régebben nagy, 10 kiló feletti termés volt a jellemző, ma már a kisebb, cekker- és hűtőszekrénybarát méretek a népszerűek. A mai csíkos-világoszöld dinnyéknek vastagabb a héjuk, de minőségük egyenletesebb, kisebb a jelentősége a lékelésnek. Az érettség kóstolás nélkül is megállapítható: ha a szár csonkja még zöld, a dinnye valószínűleg még nem érett túl és nem tartózkodott túl sokat a zöldséges standon. Ha tenyerünk felső élével megkocogtatva, dobhoz hasonló, üresen kongó hangot ad, érett és édes kell hogy legyen. Ezek a praktikák szeptember közepéig is megbízhatóak lehetnek: a különböző termőtájakon termelt dinnyék a nyár különböző szakában érnek, Lőrinc nem tud mindegyikbe belepisilni.

A sárgadinnye a görögnél ma már kevésbé népszerű, pedig nálunk is régebben termesztik. Az uborka rokona, de nem kereszteződik vele, így az ízetlen termés a közvélekedéssel ellentétben nem az uborkatáblák közelségének, hanem a rossz időnek vagy a korai szüretnek köszönhető. Az úgynevezett örmény uborka, a világoszöld héjú zöldség az uborkára érzékeny gyomrúak által is könnyen emészthető – ez ugyanis a sárgadinnye egyik fajtája.

Az édes sárgadinnyéknek is több fajtája van. Magyarországon a nem gerezdes, gömbölyű fajtákat turkesztáninak hívják. Édesek és illatosak, de narancsszínű húsuk puha, így kevésbé bírják a szállítást-tárolást. A rögbilabda alakú, kissé gerezdes héjú, belül sárga vagy zöld fajtákat ananász típusúaknak szokták nevezni.

A sárgadinnyék másik fajtacsoportját a nálunk kevéssé elterjedt téli dinnyék alkotják. Ezek hosszú időn keresztül tárolhatóak, az őszre beérő termések akár karácsonyig elállnak a spájzban. Sok fajtájuk létezik, nálunk talán a téli import gyümölcskínálatban előforduló, citromsárga héjú, fehér húsú mézdinnyék a legismertebbek.

Bővebben...

Mézédes finomság - görögdinnye

Kategória: Dinnyéről

Mézédes finomság - görögdinnye

Fiatalít, méregtelenít, tisztít, átmossa a beleket, a veséket, segíti a méreganyagok távozását - ez az istenadta finomság a görögdinnye.

A kincset érő görögdinnye

Bár a görögdinnye 90%-a víz, így is kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás. Tartalmaz B6-, C- és E-vitamint, niacint, folsavat, vasat, káliumot és mangánt. Színes húsában sokféle karotin található, amely a szervezetben A-vitaminná alakul. A dinnyében lévő C- és E-vitaminra a kötőszövet rugalmassága és az egészséges keringés miatt van szükségünk, a B-vitamin pedig bőrünk, hajunk és körmünk szépségét biztosítja. A görögdinnye mangántartalma révén élénkíti a pajzsmirigy működését és segíti a zsírégetést, ezért kiválóan alkalmazható diéta idején.

Magas folsavtartalma miatt kismamáknak kifejezetten ajánlott fogyasztása. A folsav létfontosságú a magzati gerincvelő egészséges kifejlődéséhez a fogantatás utáni első három hónap során, ennek hiányában nyitott gerinc alakulhat ki.

A dinnye - magas víztartalmának köszönhetően - szinte \"átfolyik\" testünkön és vele együtt sok nem kívánatos anyag távozik a szervezetből. Főleg vesénkben végez nagy tisztító hadjáratot: kimossa a húgysavkövet és átmossa a szervezetet. Éppen ezért szezonban nagyon sokan alkalmazzák méregtelenítésre. Rendszeres fogyasztása a vér sav-lúg egyensúlyának helyreállítását is segíti.

Japánban kocka alakú dinnyéket hoztak létre. Nem kell aggódni, nem génmanipulációról van szó! Terméskötődés után a kis dinnyéket kocka alakú, szabályozható hőmérsékletű, vízzel töltött üvegdobozokba helyezik, így kényszerítik a kockaforma kialakulását.

100 g görögdinnye tápértéke

mézédes görögdinnye szeletek

  • Energia 29 kcal
  • Karotin nyomokban
  • B1-vitamin 0,04 mg
  • B2-vitamin 0,02 mg
  • C-vitamin 7 mg
  • Fehérje 0,5 g
  • Zsír 0,2 g
  • Szénhidrát 6,5 g

Jótékony dinnyemag

Legújabb feltételezések szerint nemcsak a csonthéjas gyümölcsök, hanem a görögdinnye magja is gyógyító hatású. Tapasztalatok alapján vese- és cukorbaj esetén is javulást eredményezhet fogyasztása, igaz, ezt pontos kutatási eredmények egyelőre nem igazolják.

Dinnye diéta

A görögdinnye - vízhajtó hatása és alacsony kalóriatartalma miatt - méregtelenítés és fogyókúra esetén is kiváló táplálék. Nagy előnye, hogy finom és laktató, ezért dinnye diéta során nem kell koplalnunk. Persze mint mindent, ezt a gyümölcsöt is mértékkel kell fogyasztani: nem szabad túlzásokba esni és csak dinnyét dinnyével enni! Nyugodtan fogyaszthatunk mellette egyéb alacsony kalóriatartalmú gyümölcsöket, zöldségeket és sovány húsokat is. Fontos tudni, hogy a dinnye diéta nem ajánlott gyerekeknek, várandósoknak, májbetegeknek és krónikus betegségben szenvedőknek!

A görögdinnye édes, mint a méz

Az érett dinnye olyan édes, mint a méz. Sütemény-alapanyagként magas víztartalma miatt sajnos nemigen lehet hasznosítani, azonban finomabbnál finomabb salátákat készíthetünk belőle!

Rózsás gyümölcssaláta recept

Hozzávalók: 1 kisebb sárgadinnye, 1 gerezd görögdinnye, 2 narancs, 1 citrom, 1 evőkanál vodka vagy cseresznyelikőr, 20 többféle színű rózsaszirom.

Elkészítés: A sárga- és görögdinnyéből kis dinnyevájóval vagy éles kiskanállal kis golyókat vájunk. A a narancsot és citromot apró kockákra vágjuk. Az összes gyümölcsöt tálba töltjük (esetleg likőrrel meglocsoljuk), alaposan összekeverjük, és 1-2 órára hűtőszekrénybe tesszük, hogy ízei összeérjenek. Tálalás előtt a tál szélét és a gyümölcssaláta tetejét mosott, leszárogatott rózsaszirmokkal díszítjük. A szirmokat ne keverjük bele a salátába, mert összeesnek! :)

Forrás: Vitamin Sziget

 

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára