"Mag nélküli" triploid görögdinnyéről pár gondolat
Mi legyen a görögdinnye magjaival? Ne legyen! Sóhajtanak azok, akik nem szeretnének a magvak le- és eltakarításával foglalkozni, köpködni vagy lenyelni. A megnevezésükkel ellentétben, a mag nélküli görögdinnye hibridekben is található mag! Általában olyan apró, fehér magkezdemények, amelyeket az is el tud fogyasztani, akinek a kifejlett magokat lenyelni problémás. A "mag nélküli" görögdinnye termesztése bonyolultabb, mint a magvas dinnyéé, az ára pedig lényegesen magasabb.
Játék a kromoszómákkal
A világon elsőként Japánban állítottak elő a kabakosok vagy tökfélék családjába tartozó magszegény görögdinnyét. Az 50-es években Magyarországon is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melynek eredményeként a 60-as években magyar hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Ezt a termesztési változatot a drága vetőmag termesztés illetve a magas vetőmag ár jellemezte, ezért akkor Magyarországon nem tudott elterjedni. Ma is mintegy 30%-kal nagyobb a ráfordítási igény a magszegény görögdinnye termesztés esetén.
A mag nélküli dinnye attól mag nélküli, hogy terméketlen, nem tud életképes ivarsejteket képezni. Ez úgy lehet, hogy maga a magnélküli dinnye triploid. A mag nélküli dinnyét diploid (2N - kétszeres kromoszómaszámú) és tetraploid (4N - négyszeres kromoszómaszámú) szülők keresztezésével állítják elő. Mindkét szülő életképes és ivarsejteket is képez, az utódjuk viszont triploid (3N - háromszoros kromoszómaszámmal) önmeddő lesz, mert az egyik szülőtől N, a másiktól 2N kromoszómát kap. A mellé ültett pollenadó diploid növények szolgáltatják a virágport a megporzáshoz. A tökfélékre jellemző ragadós, nehéz pollen a rovarok közvetítésével jut el a bibére. A mag nélküli típus általában fehér színű, üreges magkezdeményeket fejleszt. Az első kötéseknél több-kevesebb kifejlett mag is található, ezért általában az első kabakokat el kell távolítani.
A többsejtűek általában diploidok, azaz mindegyik kromoszómájukból kettő található egy sejtjükben. Az ivarsejtképzéskor végbemenő számfelező sejtosztódás ezt felezi meg. A triploid élőlényben minden kromoszómából három darab található egy sejtmagban, így ivarsejtképzéskor egy-egy kerül minden leánysejtbe, illetve egy készletnyi kromoszóma egyenlőtlenül oszlik meg, ezen kívül az átkereszteződés sem zajlik le normálisan.
Általános tévhitek a "magnélküli" görögdinnyéről
Jó, ha tudjuk, hogy mag nélküli görögdinnye gyakorlatilag nem létezik!
A mag nélküli görögdinnye magkezdeményeket tartalmaz, de míg a magos fajták csak kis mennyiségben tartalmazzák, addig a magnélküli fajtákra ez a jellemző. Sőt egyes fajták tartalmazhatnak “rendes” magot, csak jóval kisebb mennyiségben, mint a magos görögdinnyék. Ugyanakkor stressz hatására még több mag is keletkezhet bennük.
Mag nélküli dinnyefajtáinkat itt találod
A triploid hibrid görögdinnyék olyan steril hibridek, amik jellemzően kevés-magvú vagy igazi magok nélküli gyümölcsöket teremnek. Mivel a dinnye húsában található kemény vagy igazi magok hiánya (vagy viszonylagos hiányána) a fő megkülönböztetője ezeknek a fajtának, ezért a triploid hibrid görögdinnyét gyakran magnélküli görögdinnyeként emlegetik. A köztudatban lévő vélemény ellenére, a triploid görögdinnyék gyakran tartalmaznak csökevényes magokat. Ezen túlmenően bizonyos genetikai, termesztés-technológiai és éghajlati tényezők is eredményezhetik az „üres” magok képződését, (kicsi, fehér, éretlen, léha magok) és/ vagy a kemény magokat a görögdinnye húsában. A kemény mag kialakulásának többféle lehetséges okának köszönhetően, a TRIPLOID HIBRID GÖRÖGDINNYE NEM GARANTÁLTAN MAGNÉLKÜLI TERMÉNY. A triploid hibrid görögdinnye termesztése magas szintű termelői tudást és tapasztalatot igényel. A triploid hibrid görögdinnye virágporforrást, pontosabban diploid porzó fajtát és a virágport hordozó méheket igényel. Továbbá a triploid hibridek különleges gondoskodást igényelnek a kielégítő csírázáshoz.